Ha minden nehéznek tűnik – A depresszióról őszintén
Szerző: Katona Hajnalka
Mi a depresszió?
A depresszió egy gyakori, mégis sokszor félreértett mentális zavar, amely tartósan befolyásolja az ember hangulatát, gondolkodását, viselkedését és mindennapi működését. Nem csupán szomorúságot jelent, hanem egy olyan állapotot, amelyből az érintett sokszor nem tud egyedül kilábalni. Lényeges tudni, a depresszió nem jellemgyengeség, és nem „akarat kérdése”, hanem komolyan veendő egészségügyi probléma. A depresszió tehát a hangulati élet tartós, negatív irányú megváltozásával járó betegség.
A melankólia, vagyis a tartós lehangoltság és belső szenvedés élménye nem modern találmány, már évszázadokkal ezelőtt is próbálták megérteni és értelmezni az orvosok és gondolkodók. Modern társadalmakban ugyanakkor egyre többen beszélnek depressziogén kultúráról is, vagyis arról, hogy a folyamatos teljesítménykényszer, a magányos életforma és az elérhetetlenségig idealizált boldogság eszménye önmagában is hozzájárulhat a lelki zavarok terjedéséhez.
Előfordulása
A depresszió mind előfordulási gyakorisága, mind egyéni és társadalmi hatásai miatt kiemelt jelentőségű probléma. Hazai kutatások szerint, Magyarországon a major depresszión átesett személyek aránya körülbelül 15%. A fel nem ismert, kezeletlen állapot fő kockázata az öngyilkosság. A nők valamivel gyakrabban érintettek, de férfiaknál is előfordul, csak sokszor más formában (ingerlékenység, visszahúzódás, szerhasználat) jelenik meg.
A depresszió tünetei
Az érintett negatívan látja önmagát, a világot, a jövőt és a múltját. Úgy érezheti, hogy értéktelen, a világ ellenséges, semmi jó nem vár rá, és minden rosszért ő a felelős. A tünetek egyénenként eltérőek lehetnek, de a leggyakoribb jelek:
- Tartós lehangoltság, szomorúság, ürességérzés
- Érdeklődés és öröm elvesztése a korábban kedvelt tevékenységek iránt
- Fáradtság, motiválatlanság
- Alvászavar (túl sok vagy túl kevés alvás)
- Étvágyváltozás, súlyváltozás
- Koncentrációs nehézségek
- Értéktelenség érzése, bűntudat
- Életuntság, súlyosabb esetben öngyilkossági gondolatok
Okai
Mai felfogás szerint a depresszió kialakulásáért az agyi neurotranszmitterek (szerotonin, dopamin, noradrenalin) zavara és bizonyos pszichológiai tényezők együttesen felelnek. Pszichológiai tényezők közé sorolhatók a negatív gondolkodási minták, az alacsony önértékelés, a megküzdési stratégiák hiánya, valamint a korai életesemények, mi az elhanyagolás, a bántalmazás vagy a tartós bizonytalanság.
Kezelése
A depresszió kezelésében a leghatékonyabb megközelítés gyakran a pszichoterápia és a gyógyszeres kezelés kombinációja. Az alkalmazott módszer mindig az egyéni szükségletektől függ. A szupportív terápia biztonságot és támogatást nyújthat. A kognitív viselkedésterápiák segítenek felismerni és átformálni a torz gondolkodási mintákat, és gyakorlati útmutatást adnak a mindennapokhoz. Az interperszonálisterápia a kapcsolati és kommunikációs nehézségek feldolgozásában segít, míg a dinamikus terápiák mélyebb lelki okokat, például önértékelési problémákat, gyermekkori veszteségeket tárhatnak fel. Emellett a család- és csoportterápiák is hatékony támogatást adhatnak, különösen, ha a környezet bevonása is fontos a gyógyulásban. Ha úgy érzi, Ön vagy hozzátartozója érintett lehet, forduljon bizalommal szakembereinkhez.