Mindig készenlétben – Élet szorongással
Szerző: Katona Hajnalka – Felnőtt klinikai szakpszichológus jelölt
Mi a szorongás?
A félelem természetes emberi reakció, amely figyelmeztet a veszélyre és segít a túlélésben. Ám amikor túlzottá válik, ok nélkül jelentkezik, vagy aránytalanul erős, az már nem segít, hanem gátol. Ilyenkor nemcsak a közérzet romlik, de a mindennapi működés is sérülhet, ez az, amikor a szorongás már nem része az egészséges működésnek, hanem komoly megterhelést jelent.
A szorongás többféleképpen jelentkezhet: lehet általános, állandó aggodalom (generalizált szorongás), megjelenhet hirtelen fellépő pánikrohamokban, társas helyzetektől való félelemként, fóbiák formájában, a kényszeres gondolatok és viselkedések részeként, vagy akár egy súlyos traumát követően poszttraumás stressz formájában is, amikor a múltbeli események emlékei újra és újra kiváltják a szorongást. Bár különböző módokon jelentkezhet, minden esetben megfigyelhető a folyamatos belső nyugtalanság, testi tünetek és a veszélyérzet. A szorongás nem ritkán kéz a kézben jár más mentális problémákkal, például bipoláris zavarral, depresszióval vagy függőségekkel.
Előfordulása
A szorongásos kórképek a leggyakoribb mentális problémák közé tartoznak, életük során az emberek 10–15%-át is érinthetik. Nőknél jellemzőbb, és több esetben már serdülő vagy fiatal felnőttkorban megjelennek az első tünetek. A felismerés nehezített lehet, mivel sok érintett nem fordul segítségért, vagy későn ismeri fel a tünetek pszichés eredetét, így a megfelelő kezelés hiánya szövődményekhez és az életminőség jelentős romlásához vezethet.
Tünetei
A szorongás testi, érzelmi és gondolati szinten is megnyilvánul:
- Testi tünetek: kipirulás, elsápadás, szívdobogásérzés, mellkasi fájdalom, remegés, izzadás, fejfájás, émelygés, gyomorpanaszok, izomfeszülés, alvászavar.
- Pszichés tünetek: aggodalom, félelem, irritabilitás, koncentrációs nehézségek, pesszimizmus, katasztrofizáló gondolkodás, alvás előtti rágódás, túlzott éberség.
A tünetek intenzitása és gyakorisága egyénenként változó lehet. Vannak, akiknél csak bizonyos helyzetekben jelentkezik (pl. tömeg, nyilvános szereplés), másoknál viszont szinte folyamatosan fennáll.
Okai
Gyakran nem egyetlen kiváltó ok, hanem több tényező együttes hatása vezet az állapot kialakulásához. A szorongás hátterében genetikai, idegrendszeri és pszichés tényezők egyaránt szerepet játszanak. Az agy bizonyos területeinek túlérzékenysége, gyermekkori traumák, veszteségek vagy tartós stresszhelyzetek, mint a társadalmi nyomás, magány vagy teljesítménykényszer fokozzák a lelki sérülékenységet, és hosszú távon szorongás kialakulásához vezethetnek.
Kezelése
A hatékony kezeléséhez több módszer kombinációja javasolt: a pszichoedukáció segít megérteni a szorongás természetét és felismerni a tüneteket, a légzésgyakorlatok, relaxációs technikák a testi feszültség oldásában és a pánikszerű állapotok enyhítésében nyújtanak segítséget, a rendszeres mozgás javítja a hangulatot és csökkenti a stresszt, míg a pszichoterápia a gondolkodási minták és viselkedések tudatosításával és átalakításával segíti a hosszú távú javulást. Ha úgy érzi, Ön vagy hozzátartozója érintett lehet, ne habozzon segítséget kérni.
